mobilemenu
20190730-1249341.jpg
20190730-1305191-2.jpg
20190730-1249341.jpg

Matyó babák

 

Matyó viselet: A matyók palócsághoz tartozó népcsoport, a dél-borsodi vidéken élnek, három településen: Mezőkövesden, Tardon és  Szentistvánban. Különbözik egymástól a viseletük és a ruha hossza is.

Az egyik legismertebb magyar viselet, a világörökség része a matyó, mezőkövesdi.

Nagyon színes a viseletük és a csavarintós kendőjük, bóbita különlegessé teszi. A matyó viseletben a fekete a föld színe, amelyből a termés, az élet sarjad. Piros az öröm színe, a sárga a nyár nap színe, a kék a bánaté az elmúlásé.

Az első világháborút követően jelent meg a matyó hímzésben a zöld, mint a gyász színe. A hímzéseket ún. íróasszonyok tervezék, rajzolták elő. Legismertebb iróasszony Kiss Jankó Bori (1876-1954.) volt. 1927-óta fehér a menyasszonyi viseket, elötte fekete volt.

 

Matyó népviselet legendája: Egyszer egy matyó legényt elvitt az ördög. A mennyaszonya sírva  könyörgött az ördögnek, hogy visszakapja a párját. Az ördög rá is állt, de azért feltételt szabott.
Így szólt a lányhoz:

Ha hozol nekem egy tele kötényt színes rózsát, akkor visszakapod a vőlegényedet!

A lány először nagyon megijedt, mivel ez az eset éppen télen történt. Okos lány lévén, gondolt egy nagyot. Telehímezte a kötényét színes rózsákkal. Az ördög kénytelen volt ráállni a cserére nem is járt rosszul. Ettől fogva a matyó lányok és legények is cifra kötényt viselnek az ördög ellen. Tardi népviselet is nagyon szép őket meg a bunkós kendőjük teszi különlegessé.

   

 

 

Palóc babák

  

 

Matyó babák

 

Matyó viselet: A matyók palócsághoz tartozó népcsoport, a dél-borsodi vidéken élnek, három településen: Mezőkövesden, Tardon és  Szentistvánban. Különbözik egymástól a viseletük és a ruha hossza is.

Az egyik legismertebb magyar viselet, a világörökség része a matyó, mezőkövesdi.

Nagyon színes a viseletük és a csavarintós kendőjük, bóbita különlegessé teszi. A matyó viseletben a fekete a föld színe, amelyből a termés, az élet sarjad. Piros az öröm színe, a sárga a nyár nap színe, a kék a bánaté az elmúlásé.

Az első világháborút követően jelent meg a matyó hímzésben a zöld, mint a gyász színe. A hímzéseket ún. íróasszonyok tervezék, rajzolták elő. Legismertebb iróasszony Kiss Jankó Bori (1876-1954.) volt. 1927-óta fehér a menyasszonyi viseket, elötte fekete volt.

 

Matyó népviselet legendája: Egyszer egy matyó legényt elvitt az ördög. A mennyaszonya sírva  könyörgött az ördögnek, hogy visszakapja a párját. Az ördög rá is állt, de azért feltételt szabott.
Így szólt a lányhoz:

Ha hozol nekem egy tele kötényt színes rózsát, akkor visszakapod a vőlegényedet!

A lány először nagyon megijedt, mivel ez az eset éppen télen történt. Okos lány lévén, gondolt egy nagyot. Telehímezte a kötényét színes rózsákkal. Az ördög kénytelen volt ráállni a cserére nem is járt rosszul. Ettől fogva a matyó lányok és legények is cifra kötényt viselnek az ördög ellen. Tardi népviselet is nagyon szép őket meg a bunkós kendőjük teszi különlegessé.

   

 

 

Palóc babák

  

 


email